Birmingham – Onódi Ákos és a boldog kesztyűk

Megjelent: Presztízs Sport (2020. június), szerző: dr. Szász Adrián, fotók: Neville Williams

Onódi Ákos Győrből indulva 2018 augusztusában lett az angol Aston Villa U18-as csapatának kapusa. Nyártól a birminghamiek U23-as keretét erősíti, de hétről hétre a Villa nagycsapatával is tréningezik. A gárdát sújtó COVID-fertőzéshullám úgy hozta, hogy a 19 éves magyar tegnap FA-kupa-meccsen be is mutatkozott a felnőttek között, mindjárt a sztárokkal tűzdelt Liverpool ellen (amely korábban érdeklődött is iránta). A háromgólos vereség csupa fiatallal felállva abszolút vállalható, ráadásul utoljára 2018-ban fordult elő, hogy egy Premier League-kapus egyetlen mérkőzés alatt 8 védéssel is segítse csapatát az FA-kupában. Nem hiába méltatták Onódi teljesítményét Michael Owenék a brit BT Sport tévécsatornán az élő közvetítésben is. Ákossal 2020 júniusában beszélgettünk.

Indulás a casillasi úton

– Kezdjük az elején: hogyan lett belőled kapus?

– Az egész család nagy focis, ahogy elkezdtem járni, én is vittem magammal a labdát mindenhova. Ovifocira és iskolai focira jártam, majd harmadikosként leigazolt az ETO. Édesapám Real-szurkoló, és az együtt megnézett meccsek után az udvaron mindig Casillas akartam lenni. Másoktól már kicsiként megkaptam, hogy minek állok focistának, de a szűk családban mindenki támogatott, és nekem ez volt a legfontosabb. Gimnázium előtt már a korosztályomnál feljebb is kipróbáltak, majd a Fehér Miklós Labdarúgó Akadémián is látták bennem a potenciált az edzők, kapusedzők. Az NB II-ben 2018 májusában 16 és fél évesen három mérkőzésen is kezdő lehettem Szentes Lázár keze alatt.

– Majd még be sem töltötted a tizenhetet, amikor Birminghamben kötöttél ki… 

– Már 2017 októberében, egy válogatott meccs után meghívtak próbajátékra – a Liverpoolhoz. Az Aston Villa egyik megfigyelője ezzel egyidőben jelezte, hogy ő is kinézett magának. Játéklehetőség szempontjából jobban jártam a Villával, mert a Liverpoolnál öt kapus is volt a korosztályomban, míg Birminghamben a játékengedély megszerzése után hamar elkezdtek beépíteni a csapatba, a most zárult szezont pedig már végigvédtem az U18-ban. Nyártól jöhet az U23, miközben egy másik fiatallal felváltva heti rendszerességgel járunk fel a felnőttekhez is edzeni.

Vérre menő cica, GPS és lábmunka

– Mekkora változást jelentett az életedben még kiskorúként, egyedül új országba kerülni?

– Búcsúzkodni, ráhangolódni nem volt sok időm. Az angol akadémiák családoknál szállásolnak el minket, akik az étkezést is biztosítják, bár a koszt az akadémián is adott, amikor ott tartózkodunk. Előtte itthon már készültem az emelt szintű érettségire, és a tanárom szerint jól is beszéltem, ám kint élesben rájöttem, hogy angolul csak papíron tudok. Alapdolgokra is vissza kellett kérdeznem, míg meg nem szoktam az öltözői szlenget, az ír és a skót akcentust. Mert zömmel britek alkotják az U18-at és az U23-at, a kettőben együtt összesen hat-hét légiós van. Eleinte kóstolgattak is a helyiek mint új srácot. Az ügynököm mondta, hogy küldjem el őket melegebb éghajlatra, ha túl messzire mennének, és ez működött. Csak egyszer kellett visszaszólnom, azóta jóban vagyunk.

– Milyenek a helyiek a pályán? Teljesen más a karakterük, mint a magyaroknak?

– Jóval agresszívebbek. Bennük van a tipikus angol mentalitás, hogy feltúrják a pályát a 96. percig. Sokkal komolyabban veszik az apró részleteket annak érdekében, hogy profi labdarúgók lehessenek. Ha az edzés kezdete előtt tíz perccel bemelegítésként cicáznak, az is vérre megy. És ugyanez az edzőktől: hiába húzóember valaki, ha a mérések alapján nem hozza már az utánpótlásban is a felnőttektől elvárt 11 kilométer futást meccsenként, három hétre lerakják a padra. Meccsen és edzésen is GPS van a mezőnyjátékosokon, és aki csak 8 kilométert fut, azzal elbeszélgetnek.

– Mennyiben tér el az angol kapusiskola a miénktől?

– Mi, kapusok majdnem egy órával előbb kint vagyunk edzésen, és 15 perccel később is megyünk be, mint a többiek. Meccsszituációkat gyakorlunk. Ha a Chelsea-re készülünk, és tudjuk, hogy három támadóval, teljes pressinggel jönnek, akkor végigvesszük, milyen helyzeteket alakíthatnak, ki, hova futhatnak be a védők közé, a beadásokra hogyan érkeznek a játékosok. És ami a modern futballban alap: a kapusnak is be kell szállnia a labdakihozatalba. Nemrég pont a Chelsea ellen egyetlen hosszú indítással gólhelyzetbe tudtam hozni a támadónkat. A kapusedzőm hálás, amiért otthon nagyon jó technikai alapokat kaptam, azokon semmit nem is változtatna. Szerinte sok olyan dolog már most megvan bennem, amit a legtöbben csak a felnőtteknél sajátítanak el. Amin viszont egyből elkezdtünk dolgozni: sokkal lassabb volt a lábmunkám a kelleténél. Ez a 195 centim miatt is lehet, de Angliában a labda sebessége is gyorsabb pont annyival, hogy ha egy kicsi extra lépést nem teszek meg az elugrás előtt, pont az az öt centi hiányzik, és pont be fogják tekerni tizennyolcról a felsőbe. De már érzem a fejlődést, hathetente át is beszéljük, és egy-két hónapos távlatokra tűzzük ki a következő célokat.

Drukkerek, sztárok, szoftverek

– A következő lépcső az U23, esetleg a kölcsönadás. Mire lehet jó az ötöd- vagy hatodosztályú rutinszerzés?

– Kevesen gondolnak bele, de nem is annyira a játéktempó, mint a stressz, a teljesítménykényszer, a felnőtt öltözői légkör megszokása miatt fontos. Ezeknél a csapatoknál masszív ezer-ezerötszázas szurkolótábor van, tele fehér bőrű, vörös hajú, sörözős angol drukkerekkel. Akik odaállnak a kapud mögé, és a bemelegítéstől a lefújásig osztanak téged. Az ellenfélnél meg csupa olyan játékos, akik mondjuk a meccspénzből fizetik a házuk hitelét, azaz nem kímélnek, hogy meglegyen a prémium.

– Közben meg Birminghamben olyan kapustársakkal edzel, mint Pepe Reina vagy Tom Heaton…

– És ezt imádom! Reina nagyon-nagyon vicces ember, az ivószünetek öt perc röhögéssel telnek csak az ő poénjain. De már az élmény, ha instruálnak és a nevemen szólítanak. Mikor először edzhettem Tom Heaton-nel, mondom a kapusedzőnek: egy álmom teljesült. Azt mondja: „hidd el, nekem is”.

– Van, akihez hasonlítanak, vagy akihez te szeretnél hasonlítani? Mi a hosszú távú célod?

– A végcélom a Premier League, persze, ha nem a Villában sikerül majd, azt sem fogom kudarcként megélni. Ha valaha eljutok oda, abban mindenképp óriási szerepe lesz a Villának! Nyilván hosszú távon egy másik topligára, netán egy Gulácsi-szintű karrierre sem mondanék nemet. Az elmúlt két évben amúgy végig David De Gea-hoz hasonlítgattak, ő is magas, szikár, de izmos, és állítólag hasonló a mozgásunk. Amióta külön figyelem, talán még inkább. A labdakihozataloknál pedig Ederson lehet hasonló példakép. De a futball mellett továbbtanulási terveim is vannak: idén sikerült az érettségi, és már kinéztem egy angliai egyetemet, ahol magántanulóként hallgathatnék szoftverfejlesztést és -dizájnolást. Mivel hatéves a képzés, legalább egy évet még várnék a megkezdésével, hogy lássam, hogyan alakul a pályafutásom, de nagyon érdekel az informatika, már a foci mellett is szeretnék vele komolyan foglalkozni. Ám nincs okom kapkodni, jelenleg szerencsére a futballban is boldog vagyok!

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.